A Református Nagytemplom és a Déri Múzeum csodái
- Írta: Kiss Erika
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
Jó szokása van a Hamza Múzeumnak. Gyakran szervez kirándulást, hogy az országban egy-egy kivételesen érdekes, értékes és csodás kiállítást láthassuk mi, Jászberényben élő, művészet-szeretők is. Legutóbb november 16-án szálltunk buszra, s Debrecenbe utaztunk, hogy mi is láthassunk együtt három Munkácsy-festményt a Déri Múzeumban.
A múzeumot látogatók özöne keresi fel, így csoportunk előbb város főterén, a Református Nagytemplom előtti téren nézett szét kicsit. Itt már elkezdődött a készülődés az adventi vásárra, ám minket nem tántorítottak el a pakolással, szereléssel elfoglalt munkások és a hatalmas gépek sem. Elsőként a Kossuth téri park szélénél lévő sövény előtt, egy padon üldögélő írófejedelmet, Szabó Magdát (1917-2007) kerestük meg, s egy szál virággal köszöntöttük. Sokan emlékszünk még arra, amikor 2004-ben Jászberényben, a könyvtárban találkozhattunk és beszélgethettünk vele!
A híres Debreceni Református Nagytemplomba is bebocsátást nyertünk. Történelmi helyszínre léptünk, hiszen itt 1848-ban a Habsburg Ház trónfosztását mondták ki a Forradalom és Szabadságharc vezetői, támogatói, s ezzel új korszaka kezdődött hazánk történelmének. Azt is tudjuk, hogy ez hazánk legnagyobb református temploma. Már csak azért is, mert a templombelsőben több szint is van. Sőt, ma már lift is van az épületben, mely az egyik torony – a baloldali – aljához röpíti fel a látogatókat. Eztán lépcsőn mehettünk még tovább, feljebb, hogy megnézhessük, milyen is a város – a főtér – ebből a nézőpontból, magasságból. Hát, csodás!
Miután ezen élményünket kicsit megbeszéltük, elsétáltunk a Déri Frigyes (1852-1924) műgyűjtő által alapított és az ő támogatásával megépített, 1930 óta látogatható múzeumba. Most az a szenzáció, hogy három jeles Munkácsy-festményt együtt láthatunk itt! Az Ecce Homo (Íme az ember) (1896) már régen itt van, azt sok évtizeddel ezelőtt is láthatta a közönség. Ám a műgyűjtők (és Pákh Imre is) olykor számos kívánsággal, javaslattal élnek. Így az ő tulajdonába került két hatalmas festményt együtt nem oly régóta láthatja a közönség. A Magyar Állammal 2019. januárban született az a megállapodás, mely ezt lehetővé teszi.
A Déri Múzeum Munkácsy-termében ott van most már a három csodás műalkotás. Az Ecce homo (1896) középen. Ez a festmény a legkisebb a három közül. A terem két oldalán van a Golgota (1884) és a Krisztus Pilátus előtt (1881). Ezek monumentális alkotások, szinte teljesen takarják a terem falát. Lenyűgöző a látvány! A felirat szerint azt is tudhatjuk, hogy a Golgota a Magyar Kormány tulajdona, a Krisztus Pilátus előtt a Magyar Nemzeti Bank tulajdona, míg az Ecce Homo máig Déri Frigyes letéte. A teremben fotózni nem lehet, így (is) védik a csodás műkincseket.
Az eleve képtárnak, bemutatóhelynek épített múzeum termei között igazán sok érdekességet is felfedezhettünk még. Régi debreceni épületek, intézmények fotóit vagy grafikákat láthattunk, így a Városháza épületét, a Dóczi Felső-Leányiskola képét. Ide járt anno Szabó Magda, majd diplomázás után itt kezdte pedagógusi pályafutását is. A Csokonai Színház, a Bika-Szálló is megjelent a képeken. Az egyik külön teremben A kagán – vagy avar – páncélos lovas életének fontos elemeit bemutató részt tekinthettük meg.
Aztán a múzeumi bolyongást befejezve az épület előtti, szépen kialakított és gondozott parkban gyülekeztünk, hogy egy közös csoportképpel örökítsük meg e nap emlékét. Nagyszerű élménnyel gazdagodtunk, s bár az út hosszú volt, mégis jó volt, hogy láthattuk e sok értéket, csodát.
