Menu

Kisködmön és vócos suba jász hímzéssel

2017-06-28 10:10:47

 

 

Móra Ferenc kisködmönén is volt büdösbogaras, vesevirágos, saskörmös hímzés. Ezek tették igazán egyedivé. Édesapja ugyanis jászsági szűcs volt, még legényember, amikor elindult világot látni. Kiskunfélegyházáig jutott, ott telepedett le, s a jászsági szűcsmintákat ott is felhasználta munkája során.
 

Erről szó volt, amikor a Jász Múzeum sorozata a jász hagyományokról folytatódott csütörtökön, ahol ismét népes közönség hallgatta Hortiné dr. Bathó Edit etnográfus előadását. Ez alkalommal a jászsági szűcsmesterségről, a csodás mintákról esett szó, melyek feledésbe mentek a XX. század elején. Azonban a kézimunkázó, hímző asszonyok felkutatták a régi mintákat, és újra alkalmazták azokat a mai textíliákon.

 

 

alt




Igaz, a subák, kisködmönök kora is lejárt, de a minták tovább élnek, mert a lelkes hímző asszonyok, a kézimunkaszakkörök tagjai alapos és módszeres kutatással dolgoztak azon, hogy a jász hímzés mintakincsét felelevenítsék, megmentsék. Az igazgató asszony a jászsági juhtartás hagyományait is ismertette előadásában. Hallottunk a tányéros, meg a vócos subákról, melyek vállrészeit, de az alját is színes és gazdag hímzésmintákkal díszítették. Ezzel egyben a tehetősséget is mutatva. A subák színes hímzéseit is láthattuk, aztán a változást is, amikor a mesterek már csak zöld fonállal hímeztek ki mindent. 


altAztán a feledés korszaka következett e történetben. Mígnem az 1970-es évek elején Fejér Mária tanárnő a tanítóképzőben diákjainak jászsági hímzésmintákat is mutatott, tanított. A hímző asszonyok, kézimunkaszakkörök tagjai lettek, s elkezdték gyűjteni a nagyszülők még megmaradt díszpárnái vagy nagykendői mintáit is. Szakkörök alakultak az idők során nemcsak Jászberényben, de Jászapátin, Fényszaruban, Újszászon is. Misi Éva néni, Szabó Pál Antalné, Vas Katalin váltak e törekvés élharcosaivá. Az asszonyok bemutatókra, versenyekre is eljártak, sőt hivatalos zsűrizésekre is elvitték munkáikat. Ám a „hivatalosság” nem ismerte el ezeket, mondván jászminták nincsenek! Pedig ekkorra - az 1980-as, ’90-es évekre  -  jelentős mintakincset tudtak felmutatni.


Hortiné dr. Bathó Edit részletesen elmondta, hogyan sikerült a jász hímzések „rangját” kivívni újra. Ebben persze nagy szerepe volt annak, hogy nem subákra, ködmönökre hímezték azokat, hanem textíliákra. Terítők, blúzok, függönyök, szalvéták kaptak jász mintát, büdösbogarasat, vesevirágost, saskörmöst, tulipánost. Még esküvői ruha is készült ilyen mintákkal. A Népi Díszítőművészeti Szakkör tagjai számos jászsági templom belső díszítésére, oltárokra is készítettek jászmintás terítőket. Jászberényben egy gyalogos híd korlátja is tulipános mintát őriz. Aztán más anyagokra is rákerültek a minták, dísztányérok, butellák, ékszerek, nyakláncok, porcelán étkészletek is készültek már jászsági mintákkal.


Szóval a végső romlástól megmentették a jász mintakincset, s ez bizony nem kis dolog, nem kis összefogás eredménye, hallottuk az előadás végső mondanivalóját.


Kiss Erika
Fotók: Bugyi Gábor

Info for bonus Review William Hill here.

Oldalaink minél magasabb színvonalú működésének biztosítása és a felhasználói élmény növelése érdekében az oldalainkon sütiket („cookie”) használunk.
További információ Tovább Elutasít